Az evolúció évmilliárdjai során a természet számos igen hatékony és fontos funkciót alkotott. Az ember kimagasló intelligenciájával rengeteg nagy tettet valósított meg, átformálta a földi élet bizonyos elemeit, azonban ehhez trükkök hadát leste el más élőlényektől, illetve használja fel azokat részben vagy egészben.
Korábban beszámoltunk egy viszonylag friss felfedezésről, egy baktériumról, ami képes lebontani a műanyagot, azt az anyagot, amit alkotója, az ember sem képes újrahasznosítani (lebontani), pusztán beolvasztani és újraönteni. Szép példája ez is annak, mikor egy egysejtű szabad szemmel láthatatlan baktérium felülmúlja az embert.
Thomas Edison 1879-ben alkotta meg az első működő elektromos villanylámpát, ezzel forradalmasítva a korábbi gáz és olajlámpák használatát. Az idők során egyre hatékonyabb lett az elektromos világítás, azonban az elektromos áram előállítása továbbra is –országonként eltérő arányban– nem megújuló energiaforrásból származik, sokszor igen környezetszennyező módokon, emellett az okozott fényszennyezés is igen káros a környezetre.
Az állatvilágban több példa is létezik fény előállítására (biolumineszcencia), így például a páncélos ostorosok (Dinoflagellata), egy tengeri csiga (Hinea brasiliana), a tintahalak 70 nemzetsége, a mélytengeri viperahalak (Stomiidae) vagy a mindenki által ismert szentjánosbogarak. Az Aequorea victoria nevű medúzából kivont GFP (Green Fluorescent Protein) a molekuláris biológiai vizsgálatokat forradalmasította, mivel génjét bejuttatva a keresett sejtbe, annak tönkretétele nélkül (nem-invazív módszer) teszi azt kimutathatóvá (láthatóvá), emellett a kódoló gént továbbörökíti a sejt, vagyis elég egyszer bejuttatni, utána végigkövethető a sejt és annak leszármazottai is. (A GFP nem lumineszcencia, hanem fluoreszcencia, azaz a megfelelő megvilágítást alkalmazva történik fénykibocsátás.)
Páncélos ostorosok (Dinoflagellata) lumineszkálnak a tengerparton
(forrás: https://pbs.twimg.com/media/BuHHD4vCMAA_aBi.jpg)
Mesterségesen bejuttatott GFP fluoreszkál különböző állatokban (az eljárásnak nincs káros hatása az élőlényekre)
(forrás: https://s-media-cache-ak0.pinimg.com/736x/40/11/b4/4011b4a70e3230dd86bc3...)
Egy párizsi startup a biolumineszcencia új alkalmazási területét fejlesztett ki, méghozzá a lámpaként történő felhasználást. Egy 2013-as törvény inspirálta a kutatást, ami megtiltja az irodák és üzletek kora reggeli órákban történő külső kivilágítását, ezzel csökkentve a fényszennyezést és áramfelhasználást. A Glowee nevű startup olyan átlátszó kazettákat fejlesztett ki, melyek speciális géllel vannak töltve, ami tartalmazza az Aliivibrio fischeri nevű biofényt kibocsátó baktériumot, valamint cukrokat és oxigént az anyagcseréjükhöz. A baktérium nem kórokozó és nem termel toxinokat, így alkalmazása teljesen biztonságos, emellett a kazetta is újrahasznosítható. Nem igényel áramot, tehát vezetékeket sem kell bekötni, emellett szabadon méretezhető, formázható. A nappal teljesen átlátszó kazetták éjjel lágy, kékes-zöldes fényt adnak, ami nem okoz fényszennyezést. A kazetták egyelőre 3 napig működnek, azonban jövőre várhatóan már 1 hónap lesz az életidejük.
A Glowee lehetséges alkalmazási területei
(forrás: www.glowee.eu)
