Ki ne találkozott volna már hosszú sorokban kígyózó hangyák sokaságával? Ez a jellemző kép egy parkban, a kertünkben, vagy éppen a lakásunkban egyaránt előfordulhat. A legtöbben békében együtt élnek vele, talán a szorgos hangyáról szóló kedves történeteknek köszönhetően vagy, mert könnyen észrevehető kárt nem sokszor okoznak. Előállhat azonban olyan eset, amikor tömeges megjelenésük már zavaróvá válik és bizony arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy gazdasági kárt is okozhatnak például épületek szigetelő- és kötőanyagainak vagy éppen élelmiszereink és ezek csomagolásainak károsításával.

Nagy rabszolgahangya (Formica rufibarbis) dolgozók – saját felvétel

Számos helyen nem kívánatos a megjelenésük, mint például élelmiszer-előállító üzemek területén, éttermekben, büfékben, valamint élelmiszer-raktárakban, ahol, mint közegészségügyi kártevők ellen kötelező védekezni ellenük. Bár a járványügyi rendelet külön nem nevesíti őket, de a 36.§ (2.) bekezdés j.) pontjának megfelelően egészségügyi kártevőnek minősül „bármely állat, amennyiben tömeges előfordulása következtében vagy egyéb körülmények miatt közegészségügyi ártalmat okoz, illetőleg járványügyi szempontból veszélyt jelent”.

A hangyák elleni védekezés nehézsége szorosan összefügg társas életmódjukkal, államaik fejlettségével és nem utolsósorban rendkívüli alkalmazkodóképességükkel. A hangyák talán legvonzóbb tulajdonsága éppen az, hogy sok szempontból hasonlítanak hozzánk. Magasan szervezett államokban élnek, önfeláldozó dolgozóiknak köszönhetően bámulatos építményeket hozhatnak létre. Fejlett kommunikációjuk, ivadékgondozásuk, vándorlásaik és a különböző hangyaállamok egymás ellen vívott csatái szintén kivívhatják csodálatunkat.

Hangya- vonulás útja
(forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Ant#/media/File:Ant_trail.jpg)

Legtöbbször az adott hangyaállam buzgó dolgozóival találkozunk és a hangyák távoltartására, elpusztítására tett sikertelen erőfeszítéseink is ellenük irányulnak. Azonban egy hangyaállam nem kizárólag dolgozókból áll, hanem a hangyatársadalom folyamatos fennmaradását és növekedését szolgáló termékeny nőstényekből és hímekből egyaránt, hozzátéve, hogy bizonyos hangyaközösségekben további hangyakasztok is megjelenthetnek, mint pl. a katonák.

Levélvágó hangya kasztok; bal oldalon a dolgozók, jobb oldalon a királynő és a szárnyas nőstény
(forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Ant#/media/File:Atta.cephalotes.gamut.sele...)

Az újabb hangyakolóniák képződésének időszakában tömegével jelennek meg a „szárnyashangyák”, melyek nem külön faj képviselői, hanem az előbb említett nőstények és hímek szárnyas alakjai. A párosodást követően a hímek rövid időn belül elpusztulnak, míg a nőstények szárnyaikat elveszítve akár 15 évig is élhetnek, mint királynők és eközben milliószámra állítják elő azokat a hangyatojásokat, melyekből terméketlen, meddő nőstények, az úgynevezett dolgozók kelnek ki.

A dolgozók lényegében elsatnyult nőstények, amelyek a termékeny királynőjéhez képest lényegesen kisebb és egyszerűbb potrohhal és összetett szemmel rendelkeznek, pontszemeik sok esetben teljesen hiányoznak, ugyanakkor agyuk jóval fejlettebb, aminek köszönhetően szellemi képességeik is fejlettebbek. Ezzel a különbséggel magyarázható, hogy a dolgozók sokféle feladat ellátására alkalmasak, mint például a királynőjük és az általa termelt tojások, továbbá a hangyalárvák és bábok gondozása, a hangyafészek fejlesztése és karbantartása, amivel a hangyaállam fennmaradását biztosítják. A dolgozók nem élnek olyan sokáig, mint a királynő, ami részben a nagy igénybevételnek és önfeláldozó készségeiknek tudható be. Az elpusztult munkások utánpótlását a királynő folyamatos petetermelése biztosítja.

A dolgozók elpusztításával tehát a hangyaprobléma nem szüntethető meg tartósan, hiszen a hangyaállam védett, belső világában megbújó királynő rövid időn belül képes pótolni az emberi kéz nyomán előálló veszteségeket. Tartós és végleges megoldás a királynőn keresztül érhető el!

Munkatársaink készséggel állnak rendelkezésére hangyákkal kapcsolatos kérdések és problémák esetén is!