A tél közeledtével egyre többen kezdenek aggódni a megfázás miatt. A különféle hiedelmekkel és népi mondákkal ellentétben a megfázást nem a hideg okozza. A megfázás, meghűlés, vagy heveny orr-garatgyulladás, nátha, akut légzőrendszeri betegség, stb. néven ismert betegség a felső légutak vírusos megfertőződése. A tüneteket –köhögés, torokfájás, orrfolyás, orrdugulás, étvágytalanság és ritkán láz (gyermekek esetén viszont gyakori)– több mint 200 vírus válthatja ki. Számos vírus azonban tünetek nélküli megfázást okoz. A tüneteket néha további bakteriális fertőzés is súlyosbítja. A megfázásként ismert tünetegyüttest leggyakrabban a rhinovírus váltja ki. A megfázás terjedése cseppfertőzéssel (belélegzés, illetve szájüregbe jutás), valamint fertőzött váladékkal történő érintkezéssel (onnan szembe, szájba, orrba jutva) lehetséges. A felnőttek átlagosan évente 2-3 alkalommal fertőződnek meg.
A megbetegedés magyar (és angol: cold) nevét a hideg időjárás vélt szerepe miatt kapta. Való igaz, hogy az ilyen megbetegedések általában szezonalitást mutatnak, azonban ez azzal magyarázható, hogy több ember tölt több időt zsúfolt, zárt légtérben, ami a terjedést nagyban elősegíti. A hűvös, szárazabb levegő szintén elősegíti a terjedést, illetve a nyálkahártya (orr és szájüreg) ellenállóképességét is csökkenti, emellett megemlítendő a hideg által kiváltott stressz szerepe az immunműködések csökkenésében. A megbetegedés kialakulása azonban nem a szervezet lehűlésének, hanem egy vírusfertőzésnek a következménye.
Két másik tévhit az alsó légút köpetének színével kapcsolatos. A váladék színe áttetsző sárga, sárga és zöld lehet; a szín alapján ugyanakkor sem a betegség lefutási idejére, sem arra nem lehet következtetni, hogy virális (vagy bakteriális) eredetű-e.
A megfázás megelőzése a terjedés megakadályozásával lehetséges. A fertőzöttek elkülönítése a nagy számuk és nem egyértelmű tünetek miatt nem kivitelezhető, így a rendszeres és megfelelő kézmosás, valamint arcmaszk viselése vezet eredményre. A megbetegedést kiváltó lehetséges kórokozók nagy száma és mutációs képességük miatt univerzális oltóanyag kifejlesztése szintén nem lehetséges.
Tüneti kezelése a nyugalomban, melegben tartózkodás; orrfolyás, köhögés esetén a folyadékpótlás, köptető alkalmazása. A folyadékelvonó italok (alkoholok, kávé) mellőzendők. Szükség esetén fájdalom- és lázcsillapítók, valamint torokfertőtlenítő szerek is használhatók. A köhögéscsillapítók szedése nem javasolt, mivel gátolják a légutak öntisztulását. Az antibiotikumok (link: antibiotikumok fénykora) –lévén a megfázás kiváltója valamilyen vírus– hatástalanok, azonban esetleges káros mellékhatásaik szedésük esetén felléphetnek, emellett csökkentik a kórokozó vírusok természetes konkurenciáit, az egészséges emberekben is megtalálható, nem kórokozó baktériumok számát. Az alternatív gyógymódokat nem vizsgálták még elég alaposan ahhoz, hogy hatásosságuk (vagy hatástalanságuk) igazolt legyen. A méz és a C-vitamin közkedvelt „orvosságok”. Előbbi főként antibiotikus hatásáról ismert, mely az előbb említett okokból kifolyólag nem hatásos. A gyógyulás általában néhány nap után várható.
Egy, az embert is megfertőző rhinovírus modellje
(forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Common_cold#/media/File:Rhinovirus.PNG)
A megfázás tüneteit gyakran keverik össze az influenzával. Utóbbi sokkal súlyosabb, újszülöttek és idősek esetén akár végzetes kimenetelű is lehet. Az influenza fő tünetei a hirtelen kezdődő láz, levertség, izomfájdalom, száraz köhögés, verejtékezés (gyermekeknél hányinger, hányás). Szövődményként akár légúti-, tüdő- és szívizom gyulladás is bekövetkezhet. A megbetegedést az ortomixovírusok váltják ki, azok közül is az influenzavírus A, B és C. Az A típus felelős a legnagyobb járványokért; a komoly aggodalmat kiváltott H1N1 is ide sorolható. Magyarországon a járványveszélyes időszak október és április között van. A vírus cseppfertőzéssel, levegőn át (kiköhögött vagy tüsszentetett váladék által) vagy közvetlen érintkezéssel (pl. váladékkal szennyezett testrész érintése) terjed. Az influenza más emlősöket (pl. sertés, ló) és madarakat is megfertőzhet. A vírussal történő megfertőződés utáni második napon a legnagyobb a továbbfertőzés valószínűsége, a fertőzőképesség pedig 9 napig marad fenn.
A H1N1 vírus
(forrás: http://i.telegraph.co.uk/multimedia/archive/02961/H1N1-virus_2961136b.jpg)
Az influenza megelőzése védőoltással, illetve neuraminidáz gátlókkal (a vírus örökítő anyagának bejutását nehezíti) történhet. Az oltóanyag elölt vírusokat vagy vírus részleteket tartalmaz, mely kiváltja a szervezet immunvédelmét, így az fertőzés esetén (a kialakult memóriasejtek révén) gyorsan képes védekezni. Megjegyzendő, hogy a vírus nagyon gyorsan mutálódik, így minden évben az oltás csak a WHO (Egészségügyi Világszervezet) által várhatónak vélt altípusokat tartalmazza, tehát nem nyújt teljes védelmet! A védőoltás beadása miatt is felléphetnek a betegség tünetei, azonban azok a valódi fertőzésénél lényegesen enyhébbek (link: oltassunk vagy ne). A gyártóknak körülbelül fél évébe telik a szükséges mennyiségű oltóanyag létrehozása.
A megelőzésben fontos a rendszeres és alapos kézmosás, a szemek, száj és orr érintésének kerülése, valamint arcmaszk viselése. A dohányzás nemcsak a megfertőződés esélyeit növeli, hanem a tüneteket is súlyosbítja!
Az influenza megjelenésének szezonalitása; kék: november-április, sárga: egész évben, vörös: április november
(forrás: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/30/Influenza_Seas...)
Kezelése során fontos a nyugalom, a láz- és fájdalomcsillapítás (pl. paracetamollal) és a folyadékpótlás, valamint a folyadékelvonó italok kerülése. Neuraminidáz gátlókkal és az A típus esetén adamantán-származékokkal (a vírus szaporodását gátolja) kezelhető a megbetegedés. Fontos, hogy szalicilátok, pl. aszpirin nem adhatók gyerekeknek, mert súlyos máj- és agykárosodást (Reye-szindrómát) okozhatnak (főleg a B típus esetén)! A gyógyulás általában 1-2 hét alatt várható.
Kérdés esetén keressen minket bizalommal!