SOS Kártevőírtás

SOS Kártevőírtás

Kártevőt találtál az otthonodban?

1. lépés: nyugodj meg!

2. lépés: hívd a +36 30 872 7777 számot!

3. lépés: amíg várod munkatársunkat, tedd szabaddá a polcokat és a sarkokat az eredményes és gyors munkavégzéshez!

4. lépés: gondolj rá, hogy Te is épp olyan félelmetes vagy az állatnak, mint ő Neked!

5. lépés: ....és tudd, hogy ha minket hívsz, azt ő nem éli túl!

 

Kellemetlen trópusi potyautasok - III. rész

Az előző két részben (I. és II.) különféle, trópusi ízeltlábúak (többnyire szúnyogok és legyek) közvetítésével fertőző, az emberben élősködő fonalférget mutattunk be. A meleg égövi területek egzotikus tájain ezek a fertőzések viszonylag gyakori kísérői az itt lakók hétköznapjainak és tömegek hordozzák a testükben ezeket a kellemetlen parazitákat. Például a fekete legyek által terjesztett fonalférgek okozta folyami vakságban megközelítőleg 18 millió ember szenved jelenleg is. A trópusok azonban bővelkednek olyan emberi parazitákban is, melyek nem szorulnak rá más élőlények közvetítésére, hiszen aktívan, saját erejükből képesek megtalálni az embert, hogy álnok módon furakodjanak az életébe, illetve a testébe.

A trópusokon összeszedhető férgek közül a leggyakoribbak (pl. Ancylostoma duodenale és a Necator americanus) a bőrünket átfúrva juthatnak –a lábunkon keresztül– a szervezetünkbe jellemzően mezítlábas vagy szandálos kirándulásaink alkalmával. A behatolás helyén először viszkető érzés, majd kicsiny hólyagok jelzik, hogy a féreg bejutott a testünkbe. Körülbelül két hét elteltével a vérárammal a tüdőbe kerülnek, ahol lázzal és köhögéssel járó tüdőgyulladást és vérzéseket okoznak. A férgek azonban nem maradnak a tüdőben, hanem felköhögve és lenyelve őket a bélbe jutnak, ahol általában a bélfalba fúrva magukat élik tovább az életüket, ami jellemzően több év (akár 6 év is) lehet és eközben naponta több tízezer petét ürítenek magukból. Jelenleg körülbelül 1,3 milliárd emberben élősködnek, és sokan szenvednek emiatt krónikus vérszegénységben. Bár azokban az országokban, ahol vasedényekben főznek, ritkábban jelentkeznek ezek a tünetek, mint ott, ahol alumíniumedények használnak, de a fertőzöttek közül még így is megközelítőleg 100 millióan szenvednek ebben a betegségben.


A Necator americanus lárvája, 100X-os nagyításban
(forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Necator_americanus#/media/File:Necator_Ame...)

Egy másik vérszívó csoport, az úgynevezett vérmételyek szintén a bőrön keresztül fúrják magukat kiszemelt gazdájukba, de egyik különlegességük az, hogy fejlődésükhöz édesvízi csigák szükségesek. A fertőzött személy a métely által termelt petéket a székletével vagy a vizeletével üríti a környezetbe. A petéből kikelő apró lárvák a vízben úszva keresik meg a fajra jellemző csigáikat, hogy azok testében szaporodva kb. 4-6 hét elteltével több száz villás farkú lárva szabadulhasson ki megkeresve végleges gazdáját, az embert. Bejutva először ezek is a tüdőbe vagy a májba vándorolnak, ahol 1-2 centiméteres érett férgekké alakulnak, majd innen a vénákon keresztül általában a bélbe jutnak, ahol azután 5-10 évig élősködnek, mielőtt elpusztulnak.


Egy vérmétely (Schistosoma spp.) lárvája
(forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Schistosoma#/media/File:Schistosoma_20041-...)

Számos féregfaj lárvája fúrhatja be magát úgy az ember bőrébe, hogy onnan nem jut át a véráramba és így más szervekbeEzek a lárvák a bőrünk alá jutva naponta akár néhány centiméteres, tekervényes járatot is képezhetnek, amivel súlyosabb problémákat ugyan nem okoznak, de meglehetősen kellemetlen tünetekkel, pl. intenzív viszketéssel és helyi gyulladással járnak, illetve az általuk készített járatok idővel beszáradva hegesedve gyógyulnak.

Mások kevésbé kalandos útvonalat választanak a bejutáshoz; leggyakrabban szennyezett vízzel öntözött mosatlan zöldségek elfogyasztásával fertőződhetünk velük. Például az Ascaris lumbricoides nevű féreg az egész világon elterjedt és ennek megfelelően a teljes népesség egynegyede hordozó. Afrikában a lakosság 95%-a, míg az ázsiaiak, valamint a közép- és dél-amerikaiak 45-50%-a fertőződik. A kifejletten 20 cm körüli állatok a vékonybélben élősködnek, és ide ürítik a petéiket, ahonnan a talajba a széklettel kerülhetnek. Az elfogyasztott petékből a beleinkben kikelő lárvák a bélfalon átfúrva magukat az érpályába jutnak, majd a vérrel együtt a tüdőbe, aminek következtében a fertőzött személyben jellegzetes, lázzal, köhögéssel járó tüdőgyulladás, úgynevezett Löffler-pneumónia alakul ki. A lárvákat meghatározott érési folyamat után a fertőzött személy rendszerint felköhögi, majd ismét lenyeli, melyek így visszakerülve a vékonybélbe teljesen kifejlődhetnek. Ugyanakkor a férgek a testben mindenfelé elvándorolhatnak. A vándorlási kedvet növelhetik más betegségek, a láz, illetve különféle gyógyszerek (pl. lázcsillapítók) használata. A lárvák idegrendszeri tüneteket (pl. epilepsziát) is okozhatnak, illetve a szembe és az agyba kerülve, betokozódva komolyabb problémák forrásaivá válhatnak. Kisebb mértékű fertőzöttség esetén a hordozó személy akár teljesen tünetmentes lehet, és csak akkor derül ki, hogy bujkált benne az állat, amikor az a végbélnyíláson, kellemetlenebb esetben az orron vagy a szájon át távozik. Szerencsére a férgek viszonylag rövid ideig (körülbelül 2-3 hónapig) élnek, így néhány féreg esetén a fertőzés akár magától megszűnhet.


Kifejlett Ascaris lumbricoides
(forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Ascaris_lumbricoides#/media/File:Ascaris_l...)

Hívjon minket bizalommal a +36 30 872 7777 telefonszámon, vagy