Számos alkalommal foglalkoztunk az embereket fertőző kórokozókkal (pl. cikksorozatunk), illetve a kialakult járványokkal (pl. Zika). De vajon csak minket, embereket érnek ilyen súlyos csapások?
A kutya- és macska tulajdonosok, valamint a haszonállattartók pontosan tudják, hogy állataik is kapnak oltást a súlyosabb betegségek ellen, ahogyan az emberek is. A kertészek és növénytermesztők pedig permetezéssel próbálják megóvni a növényeket a fertőzésektől. A legelső vírust pont egy növény betegsége révén fedezte fel Dimitrij Ivanovszkij orosz mikrobiológus 1892-ben, aki a dohány mozaikos megbetegedését kutatta. A kórokozó a dohánymozaik-vírus nevet kapta.
De vajon mi a legkisebb vagy legfejletlenebb élőlény, amit betegségek támadnak? A betegségek javát baktériumok vagy vírusok okozzák. Az élővilág legkisebb, legfejletlenebb képviselői a baktériumok közül kerülnek ki, a vírusok pedig olyannyira „egyszerűek”, hogy nem is tekinthetők élőnek. A vírusok a baktériumokat sem kímélik, azon vírusokat, melyek a baktériumokat fertőzik, bakteriofágoknak nevezzük.
Az állatvilág esetében sajnos egyre gyakoribbak a tömeges pusztulások, melyek 26%-ban betegségek, 25%-ban más élőlény vagy környezeti hatás a felelős, és 19%-ban az emberi tevékenység a kiváltó. A fennmaradó esetek hátterében ezek együttállásai, illetve más hatások érvényesültek.
2015 végén Kazahsztánban közel 200 ezer tatárantilop pusztult el néhány nap leforgása alatt. A kiváltó ok sokáig rejtély maradt, majd számos minta vizsgálata után leleplezték a „tettest”. A Pasteurella multocida nevű baktérium normális körülmények között az állatok légutaiban él, bármilyen tünet kiváltása nélkül. Múlt év végén azonban valami megváltozott, így a „békés” baktérium magas lázat, nyáladzást, légszomjat, majd 24 órán belül halált okozott. Hasonló jelenség korábban is történt már, azonban sohasem kísérte 100%-os halálozási arány. További vizsgálatok kimutatták, hogy a kazahsztáni esetben az antilopok immunrendszere gyenge volt, emiatt okoztak betegséget a természetesen is jelen lévő baktériumok. A gyenge immunrendszert részben egy másik baktérium, vélhetően egy Clostridia faj, valamint a kedvezőtlen időjárás –nehéz, hideg tél– okozta. A tatárantilop súlyosan veszélyeztetett faj, a természetes állománya 100 ezer alá esett.
Elhullott tatárantilopok Kazahsztánban
(forrás: http://i.livescience.com/images/i/000/078/147/original/saiga-antelope-die-off.jpg?1441203083)
Idén Chilében történtek jelentős állatpusztulások. Decemberben a déli partoknál 337 bálna tetemét fedezték fel. A vizsgálatok jelenleg is zajlanak. Januárban közel tízezer tintahal tetemét mosta partra a tenger. Ebben az esetben az előzetes vizsgálatok alapján a túlságosan meleg tengervíz volt a kiváltó ok. Az év ezen időszakában nem szokatlan a halott tintahalak partra sodródása, azonban ilyen méreteket még nem öltött a pusztulás.
Márciusban a lazacokra került a sor, a chilei termelés 15%-a veszett oda, közel 120 millió dolláros gazdasági kárt okozva. Ebben az esetben eutrofizáció révén, azaz a szennyvízből túl sok foszfor és nitrogén természetes vizekbe kerülésével a növények túlszaporodtak, majd elpusztultak, a bomlásuk pedig oxigénhiányos állapotokat okozott a vizekben, emellett –ebben az esetben is– olyan algák szaporodtak el, melyek toxinokat, mérgeket termelnek.
A partokat beterítő tintahal tetemek.
(forrás: Reautes)
Az elmúlt hetekben Dél-Chilében a Queule folyó telt meg szardíniatetemekkel, több ezer tonnával. Az okokat még vizsgálják.
Szírdíniatetemekkel borított partszakasz
(forrás: http://ecowatch.com/wp-content/uploads/2016/04/sardine_fish_kill_750.jpg)
Munkatársaink készséggel állnak szíves rendelkezésére egészségügyi kártevőirtás, fertőtlenítés, növényvédelem és műszaki megoldások kivitelezésében is.